Új évjáratok, legfrissebb versenyeredmények, borkóstolók, borvacsorák, kiállításmegnyitók, és akár divatbemutatók vagy jógázás. Iratkozz fel hírlevelünkre, amelyet havi egy alkalommal küldünk majd ki.
Feliratkozok
Október 22-ig nézhetitek meg a We Love Balaton és Kőrösi Tamás Analógia címre keresztelt fotókiállítását, melynek apropója az online magazin fennállásának 10. évfordulója. Költő Nórát, aki a kiállítássorozatot szervezte, kérdeztük a Balatonról, a kiállításról és borokról.
Mik az első emlékeid, amelyek a Balatonhoz kötnek?
Nagymamám balatoni lány volt, Nemesgulácson született, majd amikor nagypapámmal megismerkedtek akkor költöztek fel Budapestre. A rokoni és baráti kapcsolatok azonban megmaradtak a Balaton körül, nyaranta sokat jártunk vissza a családdal az északi partra. Szüleimnek pedig a déli parton, Somogy szívében volt nyaralójuk, így kiskoromban tavasztól őszig szinte minden szabadidőnket ott töltöttük. A legkorábbi emlékem talán az az izgatottság, amikor elindultunk Budapestről, és a Balaton felé közeledve egyre csak azt vártam, hogy megpillantsam a tó kékeszöld vizét, a vitorlásokat, a fodrozódó hullámokat, számomra ez jelentette a legnagyobb boldogságot és a szabadság, a gondtalanság érzését, és ez a mai napig így van. Aztán persze a hatalmas strandolások, a kirándulások, a fagyizások, a lángos majszolások, a szalonnasütések és a nagy családi összejövetelek emlékei is mind velem vannak.
Tíz éves a We Love Balaton. Milyen emlékeket idéz benned ez az évforduló?
2021 óta dolgozom a We Love-nál, főleg a Budapest oldalra írok, azonban idén becsatlakoztam a We Love Balaton csapatába is, ahol főleg a 10 éves jubileumot ünneplő Analógia névre keresztelt kiállítássorozatot szerveztem. Mivel gyerekkorom óta szerves részét képezi az életemnek a Balaton, és hatalmas lelkesedéssel merülök bele a tavat körülölelő nosztalgiába, amivel párhuzamosan keresem a legújabb helyeket, ezért nem volt számomra ismeretlen a terep, a We Love pedig kezdetek óta inspirál ezekben a felfedezésekben. Így hatalmas öröm volt, hogy a munkámmal hozzájárulhatok az oldal ünnepléséhez, amivel nemcsak a magazin 10 éve előtt tisztelegtünk, de szerettük volna, hogy az olvasók is jobban megismerhessenek minket. A kiállításon oldalunk állandó fotósának, Kőrösi Tamásnak az analóg technikával készült fotóival lehet találkozni, a képekkel pedig idén nyáron bejártuk a Balaton környékét. Voltunk Veszprémben, Kapolcson a Művészetek Völgyében, Szentgyörgyváron a Margófeszten, most pedig Balatonfüred egyik legkülönlegesebb villaépületében, a Villa Gyetvaiban zártuk az ünneplést, ahol nem mellesleg remek balatoni borok is várnak minket.
Te hogyan mesélnél saját szemszögedből az Analógia kiállításról?
A munkám során rengeteg digitális képpel találkozok, és szeretek is velük dolgozni, azonban sokszor érzem azt, hogy hiányzik belőlük valami tapintható és kézzelfogható, ezért keltjük őket életre a cikkekben a szövegekkel együtt. Tamás analóg fényképeiben azonban szavak nélkül is ott van ez a kézzelfoghatóság. A képek ugyan az elmúlt években készültek, azonban mégis egy időtlen hangulatot sugároznak, így mindenki megtalálja köztük azokat a jeleneteket, momentumokat, melyek valamilyen emléket idéznek fel. Azt szeretem nagyon ezekben a képekben, hogy szinte minden érzékszervünkre hatnak, a sárga alapon piros feliratos lángosos tábla láttán szinte érzem az orromban a balatoni büfék illatát, a papucsos képre nézve hallom a strandon a slattyogást, de van olyan kép, amin szinte tapintható az analóg technika, az egymásra exponált képekkel és a gépbe beleszakadt filmmel. A kiállítás így olyan érzékszervekre ható időutazásra invitál, amitől szinte önmagától interaktívvá válik tárlat. Nagyon izgalmas volt a nyáron a különböző helyszíneken találkozni a látogatókkal és meghallgatni, hogy bennük milyen érzéseket és emlékeket ébresztenek a képek, melyek folyamatosan megerősítettek abban, hogy a Balaton nemcsak nekem, de sokunknak máig a boldogság, szabadság és gondtalanság szimbóluma.
Milyen borokat szeretsz? Melyek a kedvenc balatoni boraid?
Hatalmas rajongója vagyok a száraz fehérboroknak, a gyümölcsös, friss, lágy és könnyed ízeket szeretem, az olaszrizling, a szürkebarát és a kéknyelű pedig számomra mindig tartogat meglepetéseket. Nagyon kedvelem a Balaton-felvidék vulkanikus borait, hiszen van abban valami varázslatos, hogy az ősi tanúhegyek táplálják ezeket a szőlőfajtákat.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
