Történetek a villa múltjából

A villát 2002-ben vásárolja meg majd újítja fel Gyetvai Zsolt építész. 2005-től itt készíti borait, először csak családja és barátai számára. 2015-ben nyílik meg a villa a nagyközönség előtt vinotékaként, borbárként és kiállítótérként. Régmúlt története számtalan érdekes sztorit rejt.

Az Eszterházy-birtokon épült

A telek, melyen ma a Villa Gyetvai áll, még annak felépülése előtt az Eszterházy-birtok részét képezte. A huszadik század első felében a fürdőtelep egy nagyobb területe állt a nemesi család, azon belül Eszterházy Mária Anna grófnő tulajdonában. A telek ekkor főként szántóként és szőlősként funkcionált, alig néhány épület volt található rajta. Az egyik közülük a Savanyúvíz Vendéglő volt, ami a Szívkórház közelében működött.

Vendéglős építteti fel a villát

Az 1920-as években a birtokot 73 egységre osztották, és az évek folyamán alkalmanként értékesítettek belőle. 1943-ban Szabó Lajos budapesti vendéglős közvetlenül a grófnőtől vásárolta meg a villa mai területét 42 000 pengőért. Szabó Lajos mai ismereteink szerint alulról indult, liftesfiúként kezdte karrierjét az Astoria szállodában. 1926-ban azonban már a budapesti Debrecen Étterem tulajdonosaként vált ismertté. A Debrecen Szállodához tartozó étterem kerthelyiséggel is rendelkezett, és hamar a korszak egyik legkedveltebb vendéglátóhelye lett.

Szabó Lajos valószínűleg feleségének, Neuberger Margitnak vásárolta a balatonfüredi telket, akivel összekötötte, hogy mindketten napszámos szülők gyermekeként Mosonmagyaróvár környékéről származtak. A telekvásárlást követően azonnal megkezdődött a villa tervezése és építtetése, amivel Bán Károly veszprémi építész-építőmestert bízták meg. A ház alsó szintjén található borospince már az eredeti terveken is szerepelt.

A titokvilla

Az 1950-es években mind a Debrecen Éttermet, mind a füredi villát államosították, utóbbi az Országos Szakipari Vállalat üdülője lett. Ezt megelőzően azonban a legenda szerint a villát felépíttető család 60-70 kilogramm ezüstöt ásott el a kertben. És bár több alkalommal kísérletet tettek az új államhatalom képviselői arra, hogy felkutassák a kincset, semmit sem találtak. Ezért kapta az épület a titokvilla nevet. Végül a család Nyugat-Németországban élő leszármazottai a 70-es években külön engedéllyel áshatták ki saját ezüstjüket, amit hivatalosan meg kellett vásárolniuk az államtól.

A Törley-villa

A villa huszadik század közepi időszakának másik sztorija szintén az épület egy további, közszájon forgó elnevezéséhez, a Törley-villa névhez kötődik. Több történész kutatása bizonyítja, hogy a villa sosem állt a Törley család tulajdonában. Az elnevezés onnan eredhet, hogy Szabó Lajos tulajdonos vendéglősként komoly italkészleteket, közöttük jelentős mennyiségű Törley pezsgőt tartott a ház alatti borospincéjében. Közvetlenül a második világháború vége után a helyi lakosok közül jó néhányan megdézsmálták a valószínűleg épp felügyelet nélküli épület pincéjében található borokat, közöttük a Törley pezsgőket. A gondűző pillanatok emléke pedig a nehéz háborús évek után sokáig megmaradt a helyi közösségben.